Kedves barátaink!
Januártól Chris GYED-en van, én pedig továbbra is szabadságon. Nagyon áldott és csodálatos időszak volt ez az elmúlt 6 hónap. Tudtam, hogy nem lesz különösen pihentető (5 gyerekkel, akik közül három 6 év alatti, nem a pihenés definíciója :D), de tudtam, hogy nagyon gyümölcsöző lehet, és még jobb volt, mint amire számítottam.
Hálás vagyok a beszélgetésekért, amiket Chris-szel azért tudtam folytatni, mert otthon volt, hálás vagyok a családdal töltött időért, amit a gyerekekkel töltöttünk, és hálás vagyok, hogy el tudtam menni helyekre, mivel Chris a gyerekekkel tudott lenni, amikor elmentem.
Ez alatt a 6 hónap alatt többet tanultunk arról, hogy mit jelent egészséges, kiegyensúlyozott, és Istent tisztelő életet élni. Mind Chris, mind én hajlamosak vagyunk arra, hogy többet dolgozzunk, mint ami egészséges, ahogy látjuk, hogy szükség az mindig van. Jobban megértettük, hogy mit kíván tőlünk Isten. Egyértelművé vált számunkra, hogy Isten nem leli örömét abban, ha túl sokat dolgozunk, még akkor sem, ha ezt Neki való szolgálatban tesszük, hiszen Ő azt szeretné, hogy kiegyensúlyozott életünk legyen, és ne kerüljön háttérbe más fontos dolog a szolgálat mellett, mint például a család.
Chris könyveket olvasott a kiégés témájában, és jobb rálátást nyert arra, hogyan élhetjük úgy az életünket, hogy Istennek tetsző módon éljünk. Az egyik dolog, amit megtanultunk, hogy csak néhány olyan dolog van, amit Isten csak ránk bízott. Ilyen a házastársunk és a gyermekeink. Senki más nem a férjem és senki más nem a gyermekeim anyja. Csak én lehetek Chris felesége és a gyermekeim anyja. Tehát mindezeket a felelősségeket Isten rám bízta. Ezeknek kell elsőbbséget élvezniük.
Azt is tudjuk, hogy Istennek öröme van abban, hogy közösséget vállalunk a Krisztusban lévő testvéreinkkel, ezért a gyülekezetünknek is nagy szerepet kell játszania az életünkben. Hála Istennek, mindig is fontos szükségletnek tartottuk a gyülekezetet, így most csak még inkább szeretnénk részt venni a gyülekezetünkbe járók életében.
Továbbra is szeretnénk teljes munkaidőben szolgálni, de jelenleg nem az Élet Szava Magyarországgal. Szeretjük a WOL-t és hálásak vagyunk a szolgálatukért, továbbra is próbálunk segíteni, ahol tudunk (pár hete középvezető voltam a táborban, és Amy fordította az oktatásokat, amikor szükség volt rá), de úgy érezzük, hogy a jelenlegi családi helyzetünkkel (a gyerekek száma és kora) nem tudnánk tartani az egyensúlyt a család, a gyülekezet és a munka között ott.
Jelen pillanatban még nem tudjuk, hogy mi lesz a következő lépés, ezért ha eszedbe jut, kérlek imádkozz értünk, hogy tisztán lássunk, ahogy Isten vezet minket. Még nem kerestünk más lehetőségeket, de hamarosan eljön ennek az ideje is.
Addig is a gyerekeink nőnek és érnek :).
Az elmúlt 6 hónapban nagyon sok időt töltöttünk velük játékkal, figyeltük, ahogy nőnek és változnak. Mindannyian hatalmas áldások.
Amy és Haley nagyon ügyesen fejezte be az iskolát, Amy 7. osztályt fog kezdeni, Haley pedig ősszel kezdi a 4. osztályt. Csodálatos művészek. Ezt biztos nem tőlem örökölték 🙂 Öröm nézni, ahogy alkotnak és játszanak együtt.
Joshua és JJ napjaik nagy részét együtt töltik. Jó testvérek. Nagyon szeretik a puzzle-öket, és mostanában naponta összeraknak egy Pixar 1000 darabos puzzle-t. Általában körülbelül 3 óra alatt végeznek, és ragaszkodnak hozzá, hogy másnap is megcsinálják. Mostanra talán már csukott szemmel is képesek megcsinálni :D.
Benjamin múlt hónapban lett 1 éves. Nagyon édes, elégedett baba, aki csak akkor sír, ha fáradt, vagy ha fáj neki valami. A labdák a kedvencei. Még nem tud járni, ezért eldobja a labdát, gyorsan utána mászik, aztán megint eldobja. Ezt akár egy órán keresztül is tudja csinálni, de szeret másokkal is labdázni.
Olyan áldottak vagyunk, hogy ilyen csodálatos családunk van. Nagyon fárasztó, de nagyon jól megvagyunk. Mindig azt mondom az embereknek, hogy sokkal inkább vagyok fáradt és jól, mint kipihent és rosszul :).
Legyen csodálatos napotok!
A James család