Zsoltár 46:2

Kedves barátaink!

Az elmúlt hónapban elég sok szomorú hírt kaptunk családtagjaink és barátaink egészségével kapcsolatban. Elvesztettünk barátokat a COVID miatt, Chris édesapukája COVID-dal kórházban van lélegeztetőgépen, a nővérem melanomája továbbterjedt, és a múlt hónapban másodszor is meg kellett műteni, egy kedves barátom elvesztette drága kisbabáját, akivel terhes volt, és a lista folytatható.

Ezek közül egyiket sem könnyű feldolgozni. Együtt gyászolunk azokkal a családokkal, akik elvesztették szeretteiket és imádkozunk értük. Csodálatos látni, hogy ezek a családok a tragédiák közepette sem veszítették el a hitüket, sőt, éppen ellenkezőleg, bíznak és reménykednek Istenben. Amikor látom, hogy az emberek Istenhez futnak, amikor ilyen hatalmas fájdalmon mennek keresztül, ahelyett, hogy elfutnának előle, az arra emlékeztet, hogy én is így szeretnék reagálni, amikor valami szörnyűség történik az életemben.

Jób története jut eszembe, főleg Jób 2:10. Itt egy kis kontextus: A Sátán eltávozott az Úr színe elől, és megverte Jóbot rosszindulatú fekélyekkel tetőtől talpig. Jób fogott egy cserépdarabot, azzal vakarta magát, és hamuba ült.  A felesége ezt mondta neki: Még most is kitartóan feddhetetlen vagy? Átkozd meg Istent, és halj meg! De ő így felelt neki: Úgy beszélsz te is, ahogyan a bolondok szoktak beszélni! Ha a jót elfogadtuk Istentől, a rosszat is el kell fogadnunk.” (Jób 2:7-10)

FRISSÍTÉS: A fenti bejegyzés október 15-én készült. Sajnos Dave, Chris édesapukája október 21-én elhunyt. Chris személyesen is meg tudta látogatni a kórházban, és mielőtt lélegeztetőgépre tették volna, a lányok, Chris és én videochatelhettünk vele. Chris holnap jön haza, ha az Úr is úgy akarja, miután 3 hetet töltött az Államokban.

Dave megemlékezését Illinois államban tartották, abban a gyülekezetben, ahová az elmúlt több mint egy évtizedben járt. Sajnos a gyerekek és én nem tudtunk személyesen ott lenni, de rengeteg barátja ott volt az egész USA-ból, sőt még külföldről is.

Bár még mindig nem fogtam fel, hogy nem fogom látni Dave-et ezen a földön, elképesztő látni, hogy mennyi embert érintett meg a szolgálatával a világ minden tájáról. Igazán elgondolkodtatott arról, hogy mennyire fontos, hogyan éljük az életünket. Folyamatosan hallom, hogy az emberek Dave-et idézik, mert rengeteg ember életébe fektetett bele. Nagyon büszke vagyok arra, hogy a fia felesége lehetek.

A családunk gyászol, nagyon nehéz és fájdalmas ez az időszak, de hála Istennek, jól vagyunk. Bízunk Istenben, van reményünk az örök életben, és van reményünk, hogy Dave az ő Megváltójával van, és hogy újra látni fogjuk őt. Ez nem azt jelenti persze, hogy könnyű feldolgozni ezt, de nem vagyunk összetörve, és nem vagyunk remény nélkül.

Az imáitokat igazán nagyra értékeljük. Az elmúlt hetekben végig úgy éreztük, hogy imádkoznak értünk. Köszönjük!